“Gazdag mint Krőzus”

Az időszámításunk előtt bronzkorban létrehozott, VI. századig Anatólia délnyugati részén Manisa és Uşak székhelyű Lídia állam alakult meg, mely a Római Birodalom koráig folytatta létét.

“Gazdag mint Krőzus”

 A nyugati nyelveken  “ As rich as Krezus”-ként ismert “Gazdag mint Krőzus” Kroiszosz, elterjedt nevén Krőzus Lüdia királya volt ie.560-546 között. Az ókori lüd királynak gazdagsága legendás volt. I. e. 550-re Kroiszosz Nyugat-Anatólia vitathatatlan ura lett. Lükia, Kilikia és Kappadókia kivételével minden állam a fennhatósága alá került.

Nagyon gazdag emberek esetén használják ezt a kifejezést.  Ótestamuntumban is gazdag embereket Krőzusnak neveznek. Az időszámításunk előtt bronzkorban létrehozott, VI. századig Anatólia délnyugati részén Manisa és Uşak székhelyű Lídia állam alakult meg, mely a Római Birodalom koráig folytatta létét. A lüdek találták fel a pénzt, mellyel teljesen megváltozott az egész emberiség története.  A világ első pénzei Krőzus lüdiai király idejéből származnak. i. e. 560 körül.  Nevéhez fűződik az ókori világ hét csodájának egyike, a szardeiszi Artemisz templom építésének patronálása.  Mégis e név a gazdagság szimbóluma, maga Krőzus roppant vagyonnal rendelkezett. A Mermnad dinasztia idején jelent meg az electrum alapú pénzverés, amely 2/3 rész aranyat és 1/3 rész ezüstöt jelentett.  Az electrum a folyók medrében természetes állapotban volt fellelhető, így a fémet átalakítás nélkül lehett pénzverésre használni. Krőzus jelentősége a pénz fejlődésében óriási, mivel ő vezette be a tiszta arany, illetve ezüstpénzek verését, és ezek egymáshoz való arányát is megállapította.

A lüdia állam persza megszállás miatt ért véget. Krőzus lüdiai király vereséget szenvedett a perzsáktól.

Amikor a perzsa királlyal találkozott Krőzus lüdiai király, hangosan nevetni kezdett. Majd a perzsa király lemondott kivégezni őt, magával együtt Iránba vitte.

Persze ez a gazdagság a korabeli idő alkotásaiban is tükrőzödött. Különféle sírkövek és sírszobák láttak napvilágot. A hallottak mellé értékes tárgyakat is tettek.  Manapság is bukkannak rájuk a régészek.  Ezek leghíresebbe az Uşak városa közelében 1960-as években rábukkant tumuluszok a tolvajok célpontjává váltak. Egy éjszaka alatt 353 darab értékes tárgyat elvittek, melyeket majd kicsempésztek. A török kormány hosszú ideje küzdelmet folytatott, hogy a kicsempészett értékes tárgyakat újból hozzák. 1993-ban a török kulturális minisztérium élenjárásával hazahozták ezeket az értékes történelmi kincseket, melyeket manapság az uşaki múzeumban állítanak ki.  Krőzus lüdiai király kincsei leghíresebbe a szárnyas tengeri lovat ábrázoló melltű, melyet 2005-ben újból csempésztek, de 2012-ben visszaadták Törökországnak.  Manapság az ankarai Anatóliai Civilizációk Múzeumában látható.



Még több hír