Az ókori Lükia civilizációjának városai Törökországban(2)

A lükiaiak vagy másképp lukkák a Kr.e. 3. évezred második felében Anatóliába érkező és kétezer éven át Dél-Anatóliában élő, Anatólia legrégibb indoeurópai eredetű népének, a luviknak a felbomlása nyomán jöttek létre.

Az ókori Lükia civilizációjának városai Törökországban(2)

Lükia a Földközi-tengeri régióban, a Teke-félszigeten található. A terület Antalya nyugati, Muğla délkeleti, Denizli és Burdur déli részét foglalja magában. A vidék történelmi határai nyugaton a Dalaman Çayı, keleten pedig a mai Kemer. Legészakibb része Burdur város Gölhisar körzete. A lükiaiak vagy másképp lukkák a Kr.e. 3. évezred második felében Anatóliába érkező és kétezer éven át Dél-Anatóliában élő, Anatólia legrégibb indoeurópai eredetű népének, a luviknak a felbomlása nyomán jöttek létre. A luvik nyelve közel állt a hettitához, a luvik pedig rokonságban álltak a hettitákkal, így a lük nyelv is rokonságban állt a hettita nyelvvel. Lükiát hettita nyelven „Lukkának” nevezték, a szó pedig latinul „fényességet” jelent. Lükia lakóinak szokásjoga szerint az emberek apáik neve helyett anyáik nevét használták.

 

Tlosz - ókori város

 

A Fethiyétől 40 kilométerre található Tlosz ókori városhoz a Fethiye-Antalya úton haladva lehet eljutni, melyen 22 kilométerrel később Kemer Bucağınál kell lekanyarodni, a városból jobbra fordulva pedig a Çatallar Köyü úton egy 12 kilométeres út vezet el az ókori településhez. Tlosz napjainkig fennmaradt épületei a város színháza, az akropolisz, Kanlı Ali Ağa szerája, a stadion, a lükiai sziklasírok, a fürdő, a palaestra, a gymnasion, valamint a Bellerofontész sírjának helyet adó nekropolisz. Lükia sziklasírjai, a fürdő, a paleastra és a gymnasion romjai mind rendkívül érdekesek. A díszítmények, melyek Bellerefontészt szárnyas lován, a Pegazuson harcolva ábrázolják, különösen izgalmassá teszik a romvárosban tett kirándulást.

Kadyanda (Cadianda) - ókori város

 

Kadyanda romjai a Fethiyétől 18 km-re található Üzümlü falutól 9 kilométerre északkeleti irányban fekszenek egy dombon. Az Üzümlütől számítva 400 méter, a tengerszinttől számítva pedig 915 méter magasságban lévő romok között a Római Birodalom korából származó emlékek tekinthetőek meg.

Kaunosz - ókori város

Kaunosz dokumentált történeleme 2800 évre nyúlik vissza, de a terület feltehetőleg sokkal régebb óta lakott volt. Az ismert dokumentumok és romok alapján Kaunosz egy ideig jelentős gazdasági szerepet tölthetett be, a saját nevében verhetett pénzt és szuverén állam volt. Az antik Kaunoszban klasszikus, hellenisztikus, római és bizánci korból származó romok is találhatóak.

Patara - ókori város

 

A Kalkan - Fethiye főúton, Kalkantól 14 kilométerre található város nevét már a Kr.e. 23. évszázadból származó hettita szövegek is megemlítik. Patara csakúgy, mint Xanthosz, egyike Lükia legrégebbi településeinek. Mivel a város a régió legnagyobb és legforgalmasabb kikötője volt, ezért sohasem vesztette el a jelentőségét. A feliratokon és pénzeken lük nyelven Pttara, a hellenisztikus korszakban és az arab forrásokban pedig Batara alakban jegyezték fel a nevét.

Patara Xanthosz völgyének utolsó városa és Lükia legnagyobb kikötője volt, ma pedig homok és cserjék fedik be a Földközi-tenger egyik legtisztább partvidékén. Ahogy a homok feltöltötte területet, az ókori kikötő elvesztette az összeköttetést a tengerrel, lápvidék és tó vált belőle, a lápvidéken növő tamariszkusz pedig idővel a terület jellegzetes növényévé vált. A díszkapu nyugati részén lévő domb lejtőin lükiai stílusban készült szarkofágokból álló temető található. A város déli végén található Kurşunlu dombhoz csatlakozó színház a hellenisztikus kor (Kr.e. 2. század) jellegzetességeit viseli magán. Azonban a Kr.e. 1. században több lükiai városhoz hasonlóan ez is elpusztult egy földrengésben, majd újjáépült, ma pedig nagyrészt feltöltötte a tengerpartról érkező homok.

 

A keleti bejáratnál található felirat a Kr.e. 147-ben történt helyreállításról és bővítésről emlékezik meg. A Kurşunlu domb, melynél a színház is fekszik, gyönyörű helyszínként szolgál a város és környéke áttekintésére. Innen jól láthatóak a város más romjai is; Vespasianus fürdői, a Korinthosz szentély, a főút, a kikötő, valamint a Hadrianus korából származó raktár. Patara antik városa a régészeti és történelmi értékek mellett egyike azoknak a ritka partszakaszoknak, ahol a veszélyeztetett álcserepesteknős évmilliók óta szokta lerakni a tojásait, ez pedig még különlegesebbé teszi ezt a helyet.

Letoon (Letoum) - ókori város

 

A Kaş - Fethiye főutat követve Kaştól 50 kilométerre, Kınık közelében egy 4 kilométeres út vezet Letoon romjaihoz. A Letoonban feltárt régészeti leletek alapján a várost a Kr.e. 7. században alapíthatták. Mint ismeretes, az archaikus és klasszikus korszakban (Kr.e. 7-5. sz.) egy anatóliai istennő és egy nimfa (vízi tündér) kultuszának hódoltak a vidéken. A terület központjában egymás mellett három szentély látható, azonban az alapokon kívül egyikük esetében sem találtak több leletet.

 

Az ásatások többségét a víz alatt folytatták, és nagy részük máig is víz alatt található. Ezeknek az építményeknek egy része a 6. században épült templom alatt maradt. A terület északi részén egy nagy méretű és jó állapotban fennmaradt hellenisztikus kori színház található. A színház félkör alakú cavea-ja északnyugatra néz, a középső része a domb lejtőjébe való bevájással épült fel; szélein pedig kváderkő falak állnak. Itt egy diazóma van és a két oldalán található boltíves átjáró a cavea-ra nyílik. Sztrabón leírása szerint Letoon a folyó torkolatától 10 sztadion, Xanthosztól pedig 60 sztadion távolságra feküdt. Az általa megadott első adat lehet, hogy igaz volt, mivel az ókor óta megváltozott a partvonal. Azonban a Xanthosztól való 60 sztadionnyi távolság téves adat. A várost feltételezések szerint az arab támadások kezdete miatt hagyták el a lakói. Letoon antik városa 1988 óta szerepel az UNESCO Világörökségi Listáján.



Még több hír