Globális Perspektíva (27)

Mi az, ami ezt a nagy tudóst a többiek közül kiemelte?

Globális Perspektíva (27)

Ezen a héten 94 éves korában elhunyt Prof. Dr. Fuat Sezgin, egy olyan tudós, aki életét annak szentelte, hogy a muszlimok is hozzájáruljanak a modern tudományhoz. 94 évnyi élete során elért sikerei és hátrahagyott öröksége olyan bőséges, hogy több emberéletre is elegendő lenne. Fuat Sezgin olyan óra volt, amely folyamatosan járt, s csak a halál állította meg.

Mi az, ami ezt a nagy tudóst a többiek közül kiemelte?

Az ankarai Yıldırım Beyazıt Egyetem Politikatudományi Karának dékánja, Prof. Dr. Kudret BÜLBÜL cikke.

 

Bitlisből a világba

Fuat Sezgin 1924-ben, Bitlisben jött világra. Alapvető vallási és arab nyelvi tudását apjától szerezte, aki kerületi mufti is volt. 1943 után az Isztambul Egyetem irodalom szakán tanult, ahol Helmutt Ritter német orientalistával is megismerkedett.

 

Néha a rosszból jó származik...

Fuat tanár urat akadémiai tanulmányai során az 1960-as puccs után számos más tudóssal együtt elbocsátották az egyetemről. Egyetlen bűne az volt, hogy testvére a Demokrata Párt kerületi elnöke volt. 36 évesen, még fiatal tudósként Törökországban munka és támasz nélkül maradt. De mint mindig az egyenes, szorgalmas és becsületes emberek számára, még ha saját országában minden ajtó bezárult is, a világ más helyein újabban nyíltak meg. Fuat tanár úr évekkel később találkozott azzal a tiszttel, aki az egyetemről eltávolíttatta, és így szólt hozzá: „Nem értek egyet a politikájukkal és cselekedeteikkel, mégis köszönetet mondok. Ha nem dobtak volna ki az egyetemről, nem végezhettem volna tudományos munkát Németországban.”

Amikor minden kapu bezárult előtte, Németországból és az Egyesült Államokból kapott meghívást. Németországot választott, gondolva, hogy így könnyebben jöhet-mehet Törökországba. Itt végzett tudományos munkájával talán a világ kiemelkedőbb tudósa lett az Iszlám tudománytörténet területén.

 

Nem voltak muszlimok a történelemben?

Fuat tanár úr élete a tudomány területén olyan volt, mint egy egész világot meghódítani akaró hős. Fáradhatatlanul ment könyvtárról könyvtárra. Évtizedeken át csak tudományos kutatással foglalkozott. Saját szavaival élve, legtöbbször még az ebédje is csak egy sajtos vagy lekváros kenyér volt.

Mi sarkallta őt az emberfeletti erőfeszítésre a munkában? A tudomány tisztelete mellett az a korában elterjedt nézet, hogy a muszlimok semmivel nem járulnak hozzá a modern tudományhoz. Ahogy elmondta, ezzel a nézettel már az általános iskolában találkozott: „Az első osztály második vagy harmadik hetében a tanítónőnk azt magyarázta, hogy a Föld gömbölyű, de a muszlim tudósok úgy hiszik, hogy egy ökör hordozza a hátán. Én, szerencsétlen gyermek, honnan tudhattam volna, hogy 30 év múlva megtudom: a muszlimok már a IX. században több módszerrel is lemérték a Föld kerületét, s 40 ezer kilométernek találták?”

Fuat tanár úr kutatásaival bebizonyította, hogy mennyi természettudományos és technológiai felfedezéssel járultak hozzá a muszlimok a tudományokhoz. Ezen felül a régi görög tudósok és filozófusok munkáinak nagy része is általuk jutott el a modern korba.

Mindezek ellenére az élet és a tudomány nem vág egybe egymással. Fájdalmas, hogy ma Fuat tanár úr munkásságát sok nyugati országban nagyobbra értékelik, mint a muszlim országokban.

(https://ddei3-0-ctp.trendmicro.com:443/wis/clicktime/v1/query?url=http%3a%2f%2ffazlioglu.blogspot.com%2f2018%2f06%2fprof%2ddr%2dihsan%2dfazlioglu%2dprof%2ddr%2dfuat%2dsezgin%2dilebilim%2dtarihi%2duzerine%2dsoylesi%2dpdf.htm&umid=DB4C2FC6-7015-D305-B5E0-1B79FA1C2626&auth=09795f0ed076112d1bf566299a10d0ae0d737571-c33b165bdea4d9737f6f7dfcd0089b6ceb0ceb8a)

 

Személyisége, hozzáállása és hozzájárulása

Fuat Sezgint mélyen befolyásolta Ritter hozzáállása és munkafegyelme. Amikor először találkoztak, még nem is hallott számos nagy Iszlám tudósról, akiket Ritter említett. Ritter megkérdezte tőle, hogy naponta hány órát dolgozik, ő pedig azt felelt: 13-14 órát. „Ennyi munkával nem válhat igazi tudóssá” - felelte Ritter. Ettől kezdve egészen nagyon idős koráig soha nem dolgozott napi 17-18 óránál kevesebbet. A legelső dolog, amit személyiségével kapcsolatban említenünk kell, hogy nem ismerte a pihenést és a fáradtságot.

Fuat tanár úr másik jellemzője, hogy az elmúlt évszázadoktól eltérően nem a nyugathoz vagy másokhoz hasonlította a muszlim civilizációt és tudományt. Biztos volt abban, hogy voltak olyan korok, amikor a muszlim tudósok bírtak nagyobb befolyással. Ezért bármilyen nyelvű, vallású vagy származású volt is ember, az emberekkel együtt dolgozva a végsőkig magabiztos volt a tudományos tudás összegyűjtésében és közzétételében.

Fuat tanár úr felbecsülhetetlen munkát végzett a muszlim tudósok tudományhoz és technológiához való hozzájárulásának feltárásában. Ugyanakkor nemcsak tudós volt. Az akadémikus tudás fejlesztése érdekében alapítványt és intézetet is alapított (a frankfurti Arab-Iszlám Tudománytörténeti Intézet). Minden keresetét erre költötte. Ezen túl a muszlim tudósok tudományhoz és technológiához való hozzájárulásának bemutatására Frankfurtban és Isztambulban is Iszlám Tudomány- és Technológiatörténeti Múzeumot hozott létre.

 

Két Németország

Fuat tanár úr életében nagyon fontos volt Németország, amiért lehetőséget nyújtott neki, amikor az 1960-as puccs után a kapuk bezárultak előtte. Gyakran ki is fejezte köszönetét. Akkoriban szabadon, biztonságban mozoghatott az országban, amiért dicsérte is az akkori Németországot.

De Németország mai állapota nagyon távol áll az akkoritól. Perbe fogták, amikor a teljesen saját maga által összegyűjtött könyvtárát Törökországba akarta áthelyezni. Élete végén a könyvtára kapuit bezárták előtte, s megtiltották, hogy belépjen. Mindezek ellenére mindent megtett, hogy ne tegye ezt politikai témává, ne tárja a nyilvánosság elé. Ha csak a Fuat tanár úrral szembeni viselkedést nézzük, abból is megérthetjük, hogy mennyit változott, milyen bezárkózott lett Németország.

Egészen a közelmúltig a török és a muszlim világ sem értékelte kellőképpen Fuat tanár urat. Hiszen ez a világ évszázadokon át nem volt tudatában annak, hogy mit veszített, így azt sem ismerték fel rögtön, hogy a tanár úr mit talált meg. Fuat tanár úr úgy ment el közülünk, hogy cselekedeteivel, írásaival messzire világító fáklyát gyújtott a muszlim és nem muszlim tudósoknak egyaránt.

Nyugodjék békében!

 



Még több hír