Napirendi Elemzés (31)

Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő Helsinkiben létrejött találkozója több szempontból is fontos. A két ország közötti viszony az utóbbi időben igencsak feszültté vált.

Napirendi Elemzés (31)

Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő Helsinkiben létrejött találkozója több szempontból is fontos. A két ország közötti viszony az utóbbi időben igencsak feszültté vált. Putyin és Trump tárgyalásán a fő témák a nukleáris fegyverkezés, Oroszország beavatkozása az amerikai választásokba, az energiapolitika, Szíria és Kína voltak.

A történelem során Finnországot választották semleges tárgyalási helyszínnek olyan időszakokban, amikor az Egyesült Államok és Oroszország közötti feszültség tetőfokára hágott. Trump és Putyin ezt a hagyományt követve ismét Finnországban találkoztak, s a találkozó nemcsak a két ország, hanem az egész világ számára kiemelkedően fontos.

A kiemelt sajtójelenléttel kísért találkozó után a két vezető sajtóközleményt is kiadott. Putyin hozzáállását és nyelvezettét az amerikai sajtó és vezető újságírók széles körben bírálták. Az amerikai választásokba való orosz beavatkozásra irányuló kérdések, illetve Putyin amerikai médiaszervekre vonatkozó kritikája komoly kritikákat váltott ki. Donald Trump később felülvizsgálta helsinki nyilatkozatát, azt állatva, hogy a “wouldn’t” kifejezés helyett a “would” kifejezést használta, s így ellentétes értelmű nyilatkozatot tett.

Bármennyire beárnyékolta is az amerikai közvélemény reakciója a Trump-Putyin találkozót, tárgyaltak a két ország között geopolitikailag fontos témákról. A legfontosabb téma Kína volt. Az USA kínai termékek elleni büntetővámjai feszültséget szítottak a két ország között. A helsinki tárgyalás során az Egyesült Államok és Oroszország között a Kínával szembeni partnerség érdekében létrejött az első közös próbálkozás. Azonban az USA és Oroszország még meglehetősen messze áll attól, hogy szövetséget kössön Kína ellen, s mondhatjuk, hogy egy ilyen szövetség még a horizonton sem látszik.

Helsinki másik fontos témája Szíria volt. Az Egyesült Államok és Oroszország között főként a dél-szíriai események kerültek a tárgyalóasztalra, valamint Izrael biztonsága és Irán dél-szíriai jelenléte. Putyin azzal érvelt, hogy lehetségesnek tűnik Izrael és a szíriai rezsim megegyezése egy 1974-es egyezmény alapjain. Trump hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem fogadja el Irán dél-szíriai jelenlétét, de arra nem utalt, hogy milyen lépéseket tesznek Irán ellen Szíriában.

A két vezető közötti tárgyalás közvetlenül a NATO-csúcstalálkozó után történt. Trump a NATO-konferencián bírálta Németországot az Északi Áramlat 2 miatti Oroszországtól függő energiapolitikája miatt, helsinki sajtóközleményében azonban kijelentette: ez a döntés Németországtól függ. Putyin a nyilvánosság előtt megújította javaslatát az Egyesült Államoknak, hogy közösen határozzák meg a gáz árát a nemzetközi piacokon. Mivel az orosz gazdaság függ a gázexporttól, a gáz világpiaci ára közvetlenül befolyásolja.

A helsinki találkozó másik fontos témája a nukleáris fegyverkezés volt. A világon létező nukleáris fegyverek 90%-a az Egyesült Államok és Oroszország birtokában van. A két vezető úgy döntött, hogy a világon létező nukleáris fegyverek számának csökkentése érdekében fenntartja a két ország között fennálló egyezményeket.

Még ha a helsinki találkozó nem is oldotta meg az Egyesült Államok és Oroszország között feszültséget okozó problémák nagy részét, a két ország vezetője semleges területen találkozott és számos témában gondolatcserét tartott, ami bizonyos mértékben rendeződést jelent a két ország közötti kapcsolatokban.



Még több hír