Napirendi Elemzés (38)

A SETA (Politikai, Gazdasági és Társadalmi Kutatási Alapítvány) kutató-írója, Can ACUN elemzése.

Napirendi Elemzés (38)

Oroszország és Irán támogatásával az Aszad-rezsim katonai úton ismét elfoglalta Szíria számos térségét. Miután a szíriai katonai ellenzék és a civilek elhagyják Homsz, Guta, Dera térségét, a Idlibbe evakuálnak, Idlib lesz a civil és a katonai ellenzék utolsó mentsvára. A háború előtt Idlibben 700 ezren éltek, jelenleg, mintegy 3 millió civil tartózkodik ott. Az asztanai folyamat keretében kijelölt 4 harcmentes övezet közül már csak Idlib funkcionál. Az asztanai folyamat keretében a Török Fegyveres Erők 12 megfigyelőpontot tart fenn az idlibi frontvonalon.


 

A SETA (Politikai, Gazdasági és Társadalmi Kutatási Alapítvány) kutató-írója, Can ACUN elemzése.


 

Hosszú ideje napirenden van az Oroszország és Irán által támogatott, Idlibre irányuló katonai hadművelet kérdése. Egy esetleges hadművelet újabb menekülthullámot eredményezhet. Tudjuk, hogy civilek milliói terveznek Törökország felé menekülni. Törökország a világon a legtöbb menekültet befogadó ország, ami azt mutatja, hogy nem tud újabb menekülthullámot elviselni. Az idlibi hadművelet teremtette humanitárius válság és rombolás az egész világot aggasztja, ám a fronton és a tárgyalóasztalnál is egyedül Törökország tesz erőfeszítéseket a válság megakadályozására.

Az asztanai folyamat keretében Irán, Oroszország és Törökország legutóbb Teheránban tárgyalt. A teheráni csúcstalálkozót az orosz és török vezetők tudta nélkül az egész világon élőben közvetítették, így az egész világ láthatta Recep Tayyip Erdoğan köztársasági elnök emberfeletti erőfeszítéseit a tűzszünet létrehozása és a humanitárius válság megelőzése érdekében. Bár a teheráni csúcstalálkozón az orosz és iráni fél kifogásai miatt nem hirdettek tűzszünetet, felhívást intézett a fegyverletételre. Emellett Törökország határozott kiállásának köszönhetően az idlibi hadműveletet legalábbis elhalasztották, s időt nyertek, hogy lépéseket tegyenek a fronton.

Alternatív forgatókönyvek léteznek Idlib jövője szempontjából. Oroszország és szövetségesei nyomást gyakorolnak, hogy Törökország vonuljon vissza az ellenőrzőpontokról, s fogadja el az Idlib ellen indítandó átfogó hadműveletet. Törökország pedig alternatív forgatókönyveket próbál létrehozni. Ezek egyike az, hogy Törökország és az általa támogatott katonai ellenzék befolyását kiterjesztve a Heyet Tahrir as-Sam és a többi csoport legalább északról vonuljon vissza, és menjen délre. A Türkisztáni Iszlám Pártot és a többi csoportot is, mint például Huras ed-Den, eliminálni kell.

A legkedvezőbb forgatókönyv az, hogy a lehetséges humanitárius válság megelőzésére Törökország és a hozzá hű csoportok közösen lépnek színre, egy Idlib központú biztonsági zónát hozva létre. Fontos győzelem lenne, ha sikerülne megakadályozni az ellenzék teljes területvesztését, egy humanitárius válság kibontakozását, kiküszöbölni a PKK/YPG térnyerését és megakadályozni, hogy politikai győzelmet arasson. Az esetleges idlibi hadműveletben a PKK terrorszervezet szíriai szárnya, a YPG is aktív szerepet játszik. Különösen az Iránhoz köthető milíciák és a Hezbollah köztudottan részt vett a Szíriai Demokratikus Erők kiképzésében. Tudjuk, hogy őket is be akarják vonni a hadműveletbe. Ha ők is a hadművelet szereplői lesznek, s Afrin felé is frontot nyitnak, akkor terveik között szerepel Afrin elfoglalása is. Azt is tudjuk, hogy erőt gyűjtenek Tel Rifat ellen is. Mindezen kockázatok mellett Törökország várhatóan proaktívan fog viselkedni, s nem engedi, hogy kész helyzet elé állítsák.



Még több hír